Az Európai Parlament külügyi bizottságának 2022. április 21-i ülésén a Bosznia-Hercegovinában nyugvópontra jutni nem tudó politikai válság volt a központi téma. Az EP-képviselők kritikus hangot ütöttek meg nem csak a boszniai politikai elit egyes tagjaival, hanem a belső ellentétek fokozásában közreműködő Zoran Milanović horvát államfővel és Christian Schmidttel, a nemzetközi közösség bosznia-hercegovinai főképviselőjével szemben is. Milanović azóta már "boszniázott" egyet, erről itt írtunk. Kritikák jobbról és balról A portugál Paolo Rangel európai néppárti képviselő „katasztrofális” jelzővel illette az általa készített országjelentésben a boszniai jogállamisági helyzetet. Rangel észrevételei amiatt bírnak nagyobb nyomatékkal, mint a többi EP képviselő vehemens megjegyzései, mert ő a bosznia-hercegovinai belső folyamatok figyelemmel kísérésére kijelölt EP tag, vagyis az ő jelentéséből indul ki az EP külügyi bizottsága a téma vizsgálata során. Rangel megerősítette a tavaly év végi oroszágjelentésben foglaltakat, miszerint továbbra sem sikerült egy feltételt sem teljesíteni maradéktalanul Boszniának az EU Bizottság által meghatározott 14 kritérium közül ahhoz, hogy az ország elnyerhesse a tagjelölti státuszt. Ehhez kötődően Rangel két fő problémát emelt ki. Ezek a boszniai Szerb Köztársaság politikai vezetőinek szecessziós politikai törekvései és a választási törvény módosítása körül kialakult parttalan vita. A szlovén Klemen Grošelj, a liberális Újítsuk meg Európát képviselőcsoport tagja felszólalásában azt hangsúlyozta, hogy az unió nem hagyhatja, hogy a nacionalista ellentétek miatt Bosznia újra konfliktusos övezetté váljon. Majd amellett foglalt állást, hogy az új választási törvény elfogadásának elmaradása esetén a jelenlegi szabályok szerint kell megtartani az októberi választást, mert az semmiképpen sem maradhat el. A szlovén képviselő kifejtette továbbá, hogy értékelése szerint Bosznia-Hercegovina a belső problémái ellenére kiérdemelte a tagjelölti státuszt, amit az EU Bizottságnak meg kellene adnia. A német Viola von Cramon Zöld párti képviselőnek jutott a szerep, hogy felszólalásában a boszniai politikai válság mélyülése miatti felelősöket megnevezze. Két név került elő a terjedelmes listáról: Zoran Milanović horvát államfő, akik az elmúlt évben több alkalommal az államfői pozíciójával nehezen összeegyeztethető stílusban kritizálta a boszniai lakosságot és politikai szereplőket. A második név Milorad Dodiké volt, akivel szemben a német képviselő véleménye szerint az általa képviselt destruktív politikai irányvonal miatt a nemzetközi közösség boszniai főképviselőjének hamarabb kellett volna fellépnie, és a rendelkezésre álló eszközökkel szankcionálnia. Željana Zovko a horvát európai néppárti képviselő a legnagyobb problémának azt nevezte, hogy a jelenlegi választási törvény alapján négyszázezer választó csak korlátozottan élhet a szavazati jogával. Majd hangsúlyozta, hogy a választási törvény módosítását követően az októberben esedékes törvényhozási választást meg kell tartani. Ezen felül a Daytoni Békeszerződés által szentesített rendszer védelmére hívott fel, ami garantálja a békét Bosznia-Hercegovinában. Zovko kijelentései kapcsán figyelembe kell benni, hogy a horvát képviselő „hazabeszélt”, amikor a választási törvény módosítását és a Daytoni Egyezmény érvényben tartását szorgalmazta. A boszniai horvát politikai elit legfontosabb törekvése jelenleg, hogy Dragan Čović a Bosznia-Hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnöke az októberi választáson valahogy visszaküzdje magát a három fős boszniai államelnökség horvát nemzetiségű tagjának fenntartott státuszba. A boszniai horvát pártok és a horvát kormány emiatt komoly nyomást gyakorol a brüsszeli bürokráciára, hogy a nemzetiségi alapon megosztott boszniai politikai hatalomból továbbra is egyharmad arányban részesüljenek a lakosság maximum 15%-át kitevő boszniai horvátok. Uniós önellentmondás Az ülés végén az EP külügyi bizottsága határozatában továbbra is fenntartotta annak a szükségét, hogy szankciókat kell életbe léptetni azokkal a politikai szereplőkkel szemben, akik Bosznia-Hercegovina szuverenitását veszélyeztető politikát folytatnak a jövőben. A boszniai törvényhozási választások kapcsán pedig abban született konszenzus, hogy az októberben esedékes voksolásra sort kell keríteni. Ezt követően a fenti negatív észrevételeken túllendülve „működőképes, békés és demokratikus államnak” minősítették Boszniát, amelynek a helye Európában van. Adódik logikusan a kérdés, hogy milyen szemüvegen keresztül vizsgálják az uniós parlamenti képviselők a tagjelölti státuszért epekedő Bosznia-Hercegovinát, ha az ülés döntő részben a diskurzus nagyfokú egyetértéssel ennek a három feltételnek a hiányáról szólt, majd ezek fennállásáról határozatban foglaltak állást. Mindezek után nem csoda, ha a jámbor boszniai politikusok maguk sem tudják, hogyan feleljenek meg az uniós elvárásoknak.
https://balk.hu/2022/04/23/tovabbra-is-nulla-bosznia-hercegovinanak-meg-mindig-nem-sikerult-egyetlen-csatlakozasi-feltetelt-sem-teljesitenie/