A Hírcentrumban már beszámoltunk arról, hogy "ismét és megint" négyszemközti találkozót tartott Andrej Plenković horvát kormányfő és Dragan Čović a bosznia-hercegovinai Horvát Demokratikus Közösség (Hrvatska Demokratska Zajednica Bosne i Hercegovine, HDZ BiH) elnöke. Az április 19-i megbeszélés fő témája "ismét és megint" a bosznia-hercegovinai választási törvény módosítása körüli huzavona volt. Turbósítanák a jogegyenlőséget Čović a találkozót követően Twitter fiókjában mindössze annyit tett közzé, hogy a „találkozó a régió békéjének, biztonságának és fejlődésének megőrzését szolgálta, ami valamennyi fél érdeke.” A boszniai választási törvény kapcsán mindössze annyi megjegyzése volt, hogy az arra irányuló párbeszédet nem lenne szabad akadályozni vagy indokolatlanul meghosszabbítani. Majd a gondolatát azzal zárta, hogy Bosznia-Hercegovina uniós csatlakozását fel kell gyorsítani. A horvát miniszterelnök szintén a Twitteren kommentálta a találkozót azzal, hogy fontos a választási törvény kapcsán megkezdett tárgyalások folytatása a három államalkotó nemzet jogegyenlőségének megteremtése érdekében. A rövid kommentárok ellenére a találkozónak komoly jelentőséget kell tulajdonítani. A horvát kormány a boszniai választási törvény reformja kapcsán a korábbi időszakban is több alkalommal síkra szállt azoknak a jogoknak a védelmében, amelyeket a boszniai horvátok számára a daytoni békeszerződés biztosít. Horvátország NATO- és EU-tagként érdemi befolyással lehet Bosznia-Hercegovina NATO- és EU- csatlakozási törekvéseire, az ország lakosságának majd 15%-a ugyanis horvát nemzetiségű. A Plenković és Čović közötti találkozót az tette indokolttá, hogy az EU és az USA diplomáciai fegyvertára egyaránt kifulladni látszik a véget nem érő vitákat generáló boszniai választási reformban. Kinek áll a zászló? Josep Borrell uniós külügyi főképviselő a 2022. márciusi szarajevói látogatásakor világossá tette valamennyi boszniai politikai oldal számára, hogy az orosz-ukrán háború balkáni eszkalációs lehetősége önmagában nem teszi indokolttá az EU Bizottság szerint a nyugat-balkáni államok, így Bosznia-Hercegovina gyorsított és egyszerűsített uniós csatlakozását. Ezt követően a választási törvény reformjával kapcsolatos tárgyalásokat az érintettek hallgatólagosan felfüggesztettnek minősítették, mert az álláspontok hat hónap alatt egyáltalán nem közeledtek. Kérdéses, hogy a 2022. októberi boszniai törvényhozási választásra egyáltalán sor kerül-e, tekintettel arra, hogy a boszniai központi választási bizottság (Centralna Izborna Komisija, CIK) a korábbi indítványai ellenére sem kapta meg a választás lebonyolításához szükséges összeget, és az nem is került elkülönítésre a központi költségvetésben. Dragan Čović, az összes választó körében 8%-os támogatottsággal rendelkező HDZ BiH vezetője, valószínűleg amiatt zarándokolt sokadik alkalommal Zágrábba, hogy az anyaország vezetőinek támogatását felmutatva gyakoroljon nyomást az EU és az USA boszniai választási reformban érintett képviselőire, aminek a célja a tárgyalások újrakezdése. Az előzetes felmérések alapján a Čovićtyal a boszniai Államelnökség horvát státuszáért megmérkőző, horvát anyától és szerb apától származó, de leginkább a bosnyákok által támogatott Željko Komšić esélyesebbnek tűnik a győzelemre.
https://balk.hu/2022/04/21/egyedul-nem-megy-ismet-es-megint-az-anyaorszag-segiteseget-kerte-a-legnagyobb-boszniai-horvat-part-elnoke/